Karácsony

„Csillag száll az esti égen,
utat mutat sötét éjben.
A szeretet ma újra éled, halkan szól most minden ének.
Körülölel, mint egy bársony, legyen Boldog a Karácsony!”
Lassan kopogtat a Karácsony, az év legszebb ünnepe. Az ünnep története a IV. századig nyúlik vissza. Ténylegesen Nagy Konstantin egyházi reformja, és a kereszténység államvallásként való bevezetése után, és a niceai zsinat intézkedései kapcsán 325 és 335 között került sor az ünnep elismerésére. Az ünnep napjának megválasztása nem volt egyértelmű, mert Jézus születése napjával kapcsolatban a sok uralkodó elmélet közül a téli napforduló csak az egyik időpont volt. Az ünnep minden nyelven saját nevet kapott, amely azt tükrözi, hogy ennek mindenhol különleges jelentősége van. A magyar "karácsony" szó szláv eredetű, és a "korcsun", azaz "lépő, átlépő" szóból származik. Ez a szó az új esztendőbe való átlépést jelzi, tehát ősi, naptári (és egyben a napfordulóhoz kapcsolódó) eredetű, akárcsak a lengyel megfelelője, a "kolenda", vagy az orosz "koljáda", ami viszont karácsonyi éneket jelent. Az angol "Christmas" szó Krisztus nevére utal, míg a német "Weihnacht" és a holland "kertsmisse" a szent éj egyházi ünneplésére utalnak.
Iskolánkban idén az alsó tagozat adta az ünnepi műsort, kiegészülve néhány felsős diákkal. Az első osztályosok karácsonyi köszöntőjét a másodikos gyermekek furulyajátéka követte. A kellemes hangulatot fokozták az elsősök által elszavalt versek, és a hetedikesek által fuvolán előadott zeneszámok. A harmadik osztály hópehelytánca, valamint a negyedikesek Mikulás és a nyuszik című jelenete is nagy sikert aratott. A műsort a jól ismert Bűvös éj dal zárta.
Köszönjük a diákoknak és Piroska néninek, Györgyi néninek, Jutka néninek, Erika néninek a szép, hangulatos, megható műsort!
Békés, boldog ünnepeket kívánunk!
„Itt van a szép, víg karácsony,
Élünk dión, friss kalácson:
mennyi finom csemege!
Kicsi szíved remeg-e?
Karácsonyfa minden ága
csillog-villog: csupa drága,
szép mennyei üzenet:
Kis Jézuska született.”
Dzsida Jenő
