Szárcsa Általános Iskola

„Szajzik a Küküllő:

hártyavékony jéggel

szegte be a szélét

a zimankós éjjel.

Kétoldalt fűzfák

ezüst zúzmarások,

és olykor a ködtől

egymásig se látnak.”

Kányádi Sándor

A téli időszak nagyon gazdag ünnepekben és szokásokban. A téli ünnepkör Katalin-naptól a farsangig tartó időszakot jelenti. December 6-án ünnepeljük Miklós napját. Myrában élő Szent Miklós püspök a keleti egyház legtiszteltebb szentjei közé tartozik. Miklós püspök jótéteményeiről vált nevezetessé. Dunántúlon a közelmúltig élt a szokás, hogy Miklós napján a legények, sőt nős férfiak is bekormozott arccal, kifordított bundában láncot csörgetve ijesztgették a gyerekeket és nagyobb lányokat. Az ajándékozó piros Mikulás falvainkban kb. 50 éve terjedt el hazánkban. Luca napja (december 13.) is jelentős. Luca szintén a katolikus egyház szentjei közé tartozik. E naphoz köthető termékenység varázslás, házasság-, halál-, időjóslás, vagy bizonyos női munkák tiltása és a lucaszék készítése. Karácsony (december 24.) estéje számos hiedelmet vonz maga köré. Ezek többnyire még a kereszténység előtti időkre nyúlnak vissza, vagyis a téli napfordulóval kapcsolatos mágikus eljárások, de mára már keveredtek az ünnep keresztény elemeivel. Népszerű karácsonyi szokás volt magyar nyelvterületen a kántálás és a betlehemezés. Amikor 24-én az ifjak kántálni mentek, az annyit jelentett, hogy körbejárták a falut, köszöntőket mondva, s énekelve. Mindezért általában jutalmat kértek és kaptak. A karácsonyfa állítás szokása mai formájában újabb keletű. Német protestáns szokásnak tartják, amely hazánkba a Monarchia idején került be, s az 1920-as, 30-as években terjedt el. A karácsonyfa nélkülözhetetlen díszei a gömbök, amelyek a teljességet szimbolizálják. A gömbök a paradicsom almáját jelképezik. Az arany és az ezüst esők a gazdagságot jelképezik, ezért olyan gyakori mindkét szín a karácsonyi dekorációkban. A dió és az alma dísz a tudás és a bölcsesség jelképei. Az aranyalma és az aranydió a fénylő bölcsességet hozza el számunkra. A kis harangocska jelzi a Megváltó születését. Hangja hozza meg a karácsony hangulatát sok családnál. A fát borító angyalhaj a jászolban fekvő Jézus szalmájára utal. A fát díszítő angyalkák Advent angyalai, vagyis a várakozásé. Az ajándékozás szokása még későbbi keletű. Az tulajdonképpen nem más, mint a szeretet adásának szimbolikus jelképe.

„Szép Tündérország támad föl szívemben
Ilyenkor decemberben.
A szeretetnek csillagára nézek,
Megszáll egy titkos, gyönyörű igézet,
Ilyenkor decemberben.

Bizalmas szívvel járom a világot,
S amit az élet vágott,
Beheggesztem a sebet a szívemben,
És hiszek újra égi szeretetben,
Ilyenkor decemberben.”

Juhász Gyula

Karácsonyi készülődés és az ünnepség

December 15-én az ünnepi készülődés jegyében kézművesnapot tartottunk. Az állomásokon aktív, kreatív alkotómunka zajlott, kellemes hangulatban. Sok program közül lehetett választani: ajándékkártya készítése, képeslap dekorálása, gyöngyfűzés stb.

A szeretet és együttműködés jegyében fogott össze az alsó és a felső tagozat a 2011-2012-es tanév karácsonyi műsorának elkészítésének érdekében. A 6. és a 7. osztályos tanulók hangszeres előadásokkal kísérték a műsort. A második osztályosok kedves, karácsonyi versekkel, az ötödikesek az ünnep hangulatát megidéző mesével tették meghitté pillanatainkat. A negyedik osztály műsora zárta az ünnepséget, vidám, énekes-táncos előadásával. A hosszas próbák, és szövegtanulások nem vették el a szereplők kedvét. Lelkesen gyakorolt a hangszeres kíséret, és a versmondók csapata is. A gyerekeket Ági néni, Marika néni és Sári néni készítette fel.

Zsuzsa néni

További képek