Szárcsa Általános Iskola

Képek

  • Tanévnyitó
  • 2011 Tanévnyitó ünnepség
  • 2011 1. osztáy
  • 2012 Farsang
  • 2012 Madarak, fák napja

Királyerdei Szárcsa Alapítvány

Adószáma: 18047950-1-43

Köszönjük, hogy adója 1%-val támogatja iskolánk alapítványát.

Március 15. - nemzeti ünnepünk (2010.03.12.)

Megemlékezés az 1848-49-es szabadságharcról


Az idén, hagyományainkhoz híven,a hatodik osztály készítette az emlékműsort az 1848/49-es szabadságharcra és hőseire emlékezve.


PICT0013.JPG


A 162. tavasz köszöntött hazánkra 1848 óta. A gyerekek Jókai Mór, Kossuth Lajos, Petőfi Sándor, Széchenyi István és Wesselényi Miklós bőrébe bújtak a megemlékezés erejéig. Felidézték a márciusi eseményeket, megjelenítették a forradalom előtti pillanatokat, az átvirrasztott éjszakákat, a Nemzeti dal és a 12 pont kinyomtatását, felolvasását. A történteket narrációk mutatták be, melyek után egy –egy reformkori hős, politikus szólalt meg. Belepillanthattunk Petőfi Sándor hitveséhez íródott levelébe: Kedves Juliskám! Találkoztam végre Bemmel, sírva szólt hozzám az öreg. Közelednek az oroszok. Tanítsd beszélni a fiam. Csókolom a lelketek. Sándor. Láthattuk, hogyan toboroz Széchenyi fegyvereseket: Uraim, a haza veszélyben van! Hallhattuk, Wesselényi milyen bátorsággal és tisztelettel védte meg a rágalmaktól elkeseredett, rossz lelkiállapotba került Széchenyit: Széchenyi gyáva sosem volt, szegény oroszlán, mire jutottál! Tanúi lehettünk Kossuth aggodalmának is: Félek itt lesz Mohács második felvonása! A műsort Kossuth hangüzenete zárta. Az üzenetet fonográf felvételen küldte Kossuth Lajos 1860-ból, Turinból: a világ bírája a történelem.


PICT0016.JPG

Október 23. - Nemzeti ünnepünk (2009.10.22.)

Október 23. - Nemzeti ünnepünk

1956. október 23-a a magyar nép nemzeti ünnepe. Erre a napra emlékeztünk, a forradalom napjára. Ahhoz, hogy megértsük e napnak eseményeit, a tettek mozgatórugóit, fel kell eleveníteni a legfontosabb történelmi előzményeket:

A 20. század népünkre is, mint a többi európai népre sok megpróbáltatást rótt. Két világháború: szenvedés, halál, az országhatárok hatalmi érdekek szerinti megváltoztatása.
1945-ben egy megnyomorodott nép -hat háborús év borzalma után – hittel, bizakodással tekintett a jövőbe, látott hozzá a romok eltakarításához, az ország újjáépítéséhez. Felszabadultunk szovjet segítséggel, ezért azonban nagy árat kellett fizetnünk. A segítség álarca mögött ott lapult a zsarnokság. Testet - lelket bénító, nyomorító, sokszor megalkuvásra kényszerítő idő következett. A 40-es, 50-es években nagyszüleinknek mindent szovjet mintára kellett tenniük. Erre már készen állt egy erre jól kiképzett, megalkuvásra, árulásra kész vezetőgárda. A túlzott iparosítás, a mezőgazdaság visszaszorítása, a torz gazdaságpolitika az országot lehetetlen helyzetbe sodorta. Akik szót mertek emelni ellene, azokat deportálták, bebörtönözték, de sokak kényszerültek az ország elhagyására is. Törvénysértések, koncepciós perek kegyetlen időszaka volt ez.
1953. márciusa után Sztálin halála után még mindig a Szovjetunió irányítja Magyarország politikáját. Ám egyre többen kiábrándulnak a sztálini szovjet kommunizmusból, a táborok, a letartóztatások, a törvénytelenségek politikájából. Nem adják fel eszméiket, 1953 után határozottan Nagy Imre köré csoportosulnak, és ők azok, akik az 1956. október 23. - november 4. közötti kormányzati politikában a sztálinizmus felszámolásának radikális, előrehajtó erejét képviselik.
Ezek az előzmények érlelték meg az elégedetlenséget, lobbantották lángra 1956 történéseit. Az elégedetlenség, az elkeseredés, a szabadságvágy az ifjúság körében váltott ki először nyilvános szervezkedést. Az egyetemisták 16 pontban foglalták össze követeléseiket.
A diákok 1956. október 23.-ra tüntetést szerveztek Budapesten. Este fél tíz körül a tüntetők ledöntötték a Dózsa György úton álló Sztálin-szobrot, a zsarnokság jelképét. A feldühödött tömeg jelszavakat skandált. Sötétedéskor eldördültek az első lövések, megindult a fegyveres  harc. Az 1956-os forradalom és szabadságharc veszteségei óriásiak voltak. A harcok során elesett több mint 2 és félezer ember, megsebesültek csaknem húszezren, és csaknem 200 ezer ember – zömében fiatal – úgy döntött, hogy elhagyja hazáját.

A megtorlás is nagyon súlyos volt, a halálraítéltek és kivégzettek száma jóval meghaladta a 200-at. A fegyházbüntetésre ítélteké a 16 ezret.
Titkos perben halálra ítélték Nagy Imrét is, aki kitartott álláspontja mellett, s nem volt hajlandó elismerni a Kádár kormányt.

Mi is történt 1956 októberében?
Nem történt más, mint egy hatalmas, vörös lobogós Góliát árnyékában fel mert állni a piros-fehér-zöld , kivágott címeres zászlajával egy kis Dávid.
Nem történt más, mint egy térdre kényszeríttet, többszörösen kifosztott, becsapott nép fel mert állni, szembe mert nézni, fegyvert mert ragadni egy olyan hatalom ellen, amely hazug álmokra építette a saját ideológiáját. Nem történt más azokban a hűvös napokban, mint egyszerre sok ember merte kimondani az igazságot. Nem történt más, csak az, hogy sok embernek volt bátorsága kimondani a „NEM”-et az addig átélt nyomornak, a mindennapok addig megélt félelmeinek, az addig mondott hazugságainak, a családok rettegésének, a bizonytalanságnak.

Az iskolánk 8. osztályos diákjai elevenítették fel a történelem és az visszaemlékezés pillanatait, hagyományainkhoz méltóan a diáktársak és tanáraik együtt emlékeztek meg nemzeti ünnepünkről, a forradalom napjairól.

"Nagy-Szárcsások" avatása (2009.10.17.)

„Nagy-Szárcsások” avatása
2009.10.17.

Idén is a 6. osztály feladata volt a szárcsa avatás lebonyolítása.
Hosszas gondolkodás után úgy döntöttünk, hogy az lesz a legfrappánsabb feladat, hogy az 5. osztály tagjainak be kell öltözni idős embereknek. A fiúk nagymama jelmezt, a lányok nagypapa ruhát öltöttek magukra. Így felöltözve, kifestett arccal énekeltek úttörődalokat.

Talán a feladat legnehezebb része a versírás volt. Minden tantárgynak szerepelnie kellett a szövegben.

Íme a vers:


Mint a szárcsa fenn a fán
az ötödik oly vidám
ajkáról le sem fagy a nóta
Az sok tanárt kiborít
az sok tanárt kiborít ,
hogyha nem fogod be a szádat

Híres rosszaság az egész banda ,
Oly hamis az ének
De boldog kisgyerek igy önti dalba
,hogy  csudajó s gyönyörű az élet.

Tőlünk a zeng a folyosó
minden gyerek ránk figyel
ofőnknek soha nincsen nyugta
A sok tanár kiabál
Mellettünk senkinek nincs nyugta

Híres rosszaság az egész banda ,
Oly hamis az ének
De boldog kisgyerek így önti dalba
,hogy  csudajó s gyönyörű az élet.

Tanulj míg bírod ép ésszel

Összeadás kivonás szorzás
Ezektől már a fejem is fáj

Nekem a Balaton
Csak egy kék paca az atlaszon

A biosz az furi de tuti

Túl sok az évszám túl sok a hely
Az agyamban úgy érzem nincs elég hely.

Van egy olyan , hogy kémia
Én csak kérdem  hé! mi az ?

Kérdem a laptól : mi ez ?
Elefánt ? nem
Kerékpár ? nem.
Talán politikus ?
Nem tudok rajzolni.

Csak fuss és rohanj és ugrálj és érj célba  az életed csak így lehet eléggé példa.H
Ha a szánkból kitörnek a dallamok az osztályban kitörnek az ablakok.

Az osztály és Judit néni sikeresen vette az akadályokat. Kiválóan teljesítettek, a felső tagozatosokat lenyűgözték.
Reméljük, jövőre hasonlóan humorosan, sikeresen sikerül majd az avatás.